|
5. Kedvezmények
A magyar gazdaság 1999-ben és 2000-ben a kedvezőtlenebb nemzetközi gazdasági környezetben is megőrizte makrogazdasági egyensúlyát és növekedési képességét. Noha Magyarország sem kerülhette el a növekedési ütem kismértékű lassulását, az infláció csökkentésében a megtorpanást, összességében az ország képes volt rugalmasan reagálni ezekre a kihívásokra. Belföldi kiadásait mérsékelte, az exportpiacokon tapasztalható kereslet visszaesését pedig a versenyképesség javításával, és a kiváló exportteljesítménnyel ellensúlyozta. Továbbra is Magyarország maradt a régió leggyorsabban növekedő országa. Ezen kívül bebizonyosodott az is, hogy a kormányzat a nehéz körülmények között is kitart az egyensúlyi célok mellett, a monetáris- és az árfolyam-politika hiteles, és képes a megrázkódtatások kezelésére. Mindez együttesen döntő szerepet játszott a befektetők bizalmának megőrzésében. Az OECD és az Európai Unió Bizottságának 2000. évi ország jelentései kinyilvánították, hogy a magyar gazdaság a legjobb úton halad az európai felzárkózás irányába. A nemzetközi hitelminősítő intézetek pedig 1999-ben és 2000-ben sorra javították Magyarország besorolását, és az ország legutóbb már a legkedvezőbb kategóriába léphetett át. Ez a makrogazdasági stabilitás, valamint a tartósnak mutatkozó növekedési pálya pedig együttesen megteremtették annak a lehetőségét, hogy Magyarország az ezredfordulón - Széchenyi Terv néven - középtávú gazdaságfejlesztési tervet indítson el. |